Bejelentkezés

A 10 leggyakrabban elkövetett hiba, amit el kell kerülnünk, ha a képeinket szeretnénk előhívatni

Senki sem születik profi fényképésznek, és ezzel nincs is semmi gond. Viszont, ha már szeretnénk az emlékezetes pillanatokat megörökíteni, és fényképen viszont látni, akkor nem árt egy-két dologra odafigyelni. Megkértük Pesti Péter alkalmazott fotográfus és OKJ képzésben is oktató fotós kollégánkat, hogy ossza meg velünk tapasztalatait, és írja meg nekünk, hogy milyen hibák fordulhatnak elő egy-egy fénykép készítése során, és azokra milyen megoldásokat javasol.


PEsTI


1. Nem megfelelő felbontás

Előfordulhat, hogy véletlenül elállítjuk a felbontást a fényképezőgépünkön vagy a telefonunkon (pl. mert kevés a hely a memóriakártyán), viszont később elfelejtjük visszaállítani. Viszont, ha egy így készült képet nagy méretben szeretnénk előhívni, akkor túl pixeles képet kapunk.

Megoldás: Az az ideális, ha olyan felbontásban adjuk le a képeinket előhívásra, ahol teljesülni tud a minimum 300 dpi. Ez egy nyomdaiparban használt paraméter, ami azt mutatja meg, hogy egy inch (2,54 cm) szélességben hány képpontot tud nyomtatni az eszköz. Nézzünk rá egy példát a 10x15 centis képek esetén. A fotó 10 centis oldala nagyjából 4 inch-nek felel meg, ami 300 dpi felbontásban kb. 4x300=1200 képpontnak felel meg. A 15 centis oldal természetesen ennek az értéknek a másfélszerese, tehát durván 1800 pixel. Ha tehát egy 10x15 centis fotót legalább 1200x1800 pixeles felbontásban adunk le, akkor magazin minőségű élességet kapunk. Egy 20x30 centis képhez tartozó optimális felbontást ugyanezzel a módszerrel kell kiszámolnunk, ami 2400x3600 pixeles minimális felbontást jelent. Az nem gond, ha a felbontás nagyobb, de amennyiben kisebb, az a részletgazdagság elvesztéséhez vezet, pláne akkor, ha közelről nézzük az előhívott képet.

2. Nem megfelelő oldalarány

A fényképezőgépekben található szenzorok oldalaránya a legtöbb esetben 3:2. Ez megfelel a 10x15-ös képek előhívásához. Viszont a mobiltelefonos képek oldalaránya ettől eltérhet, gyakran 16:9-es oldalarányú képeket készítünk (hogy kitöltse a telefon kijelzőjét). Ezeket a képeket egy 10x15-ös fotópapírra előhívva viszont jelentős veszteséggel számolhatunk, hiszen a papír alapú fotóra nem fér rá a teljes tartalom, a képeink nem lesznek olyan szélesek, mint a telefonunk kijelzője.

     
Nem megfelelő oldalarány (16:9 oldalarányú fotó előhívva a 3:2 oldalarányú fotópapíron)

Megoldás: Ha tudjuk, hogy a mobiltelefonnal készült fotóinkat szeretnénk majd előhívni is, állítsuk be a 3:2 oldalarányt, hogy eleve úgy komponáljuk a képeinket, hogy tudjuk, mi lesz rajta majd a papír alapú fotónkon is és ne érjenek váratlan meglepetések egy fontosnak tartott részlet levágása miatt.

Megoldás: Ha nem tudjuk, hogy valaha előhívjuk-e a képeinket, amiket mobillal készítünk, akkor igyekezzünk úgy komponálni, hogy a fő témánk a kép közepén helyezkedjen el, így egy majdani előhívás esetén csak azok a részletek esnek le a képről, amik számunkra nem voltak fontosak. Tehát ha például csoportképet készítünk mobillal 16:9-es képarány esetén, akkor jobbról és balról is hagyjunk helyet a képen, nehogy lemaradjon valaki a fotóról, ha előhívásra kerül a fénykép.
 

3. Nem megfelelő színek

Ha a fényképezőgépben lévő fehéregyensúly beállításunk helytelen, akkor a valóságosnál kékesebb vagy sárgásabb színeket kapunk. Ez akkor fordulhat elő, ha egyszer beállítjuk a fehéregyensúlyt egy adott körülménynek megfelelően (például a napfény piktogramot választjuk ki a tengerparton, ahol minden kép színhelyes lesz), viszont később nem a napon, hanem beltérben fotózunk (ilyenkor minden sárgásabb lesz a kelleténél).

     
 Helytelen fehéregyensúly beállítás                                    Helyes fehéregyensúly beállítás     

Megoldás: Mielőtt fotózni kezdünk, ellenőrizzük a fehéregyensúly beállításunkat és az adott fényviszonyoknak megfelelő variánst válasszuk ki a piktogramok közül a menüben. Ha nem szeretnénk ezzel foglalkozni, állítsuk a fehéregyensúlyt automatára, és így a fényképezőgép megpróbálja megállapítani, hogy milyen színhőmérsékletű fények mentén fotózunk, és a színeket igyekszik megfelelően visszaadni. Talán meglepő, de az esetek többségében jól működik az algoritmus és színhelyes képeket kapunk automata fehéregyensúly beállítások esetén is. (Ha mégsem, a színeket az utómunka során lehet még korrigálni.)


4. Ellenfényben kapott sziluettes alakok

Az emberi szem dinamikatartománya sokkal tágabb, mint a legjobb fényképezőgépeké. Ez azt jelenti, hogy mi egyszerre látjuk a részleteket egy sötét területen is és egy nagyon világos témán is. Erre a fényképezőgépek képtelenek. Tehát ha egy modell mögött túl világos a háttér (például valakit egy nagyon világos ablak előtt szeretnénk lefotózni beltérben), akkor az arca helyett egy fekete sziluettet vagy egy nagyon sötét arcot látunk csak a fotón.

     
Ellenfény vaku nélkül (helytelen)                                         Ellenfény vakuval (helyes)    

Megoldás: Helyezzük el úgy a modellünket, hogy ne egy világos háttér előtt álljon. Sokszor az is elég, ha derékszögben elforgatjuk.

Megoldás: Használjunk vakut az ellenfényben történő fotózás esetén, ami ki tudja deríteni a bebukott (alulexponált) témát.


5. Vörös szem effektus

Gyakran előfordul, hogy az arcok vakus fotózásánál a modelljeink szeme vörössé válik. Ennek az a magyarázata, hogy a gépen lévő vaku fénye áthalad a pupillán és a szemben lévő vérereket világítja meg.

     
Nincs vörös szem, a vaku ki lett kapcsolva                                                      Vörös szem a vaku miatt              

Megoldás: Ne használjuk a vakut a fotózásnál. Ha automata üzemmódban felcsapódik, állítsuk a gépünket „P” üzemmódra!

Megoldás: Ha mégis vakuznunk kell, a vakut ne a fényképezőgépen helyezzük el. Természetesen ehhez szükségünk lesz egy kioldóra, amit a gépünk vakupapucsára kell helyeznünk, ami majd jelet ad a vakunknak a villanásra.
 

6. Életlen képek

A téma életlenségének alapvetően három fő típusa van és mindegyiküknek más a kiváltó oka, ennélfogva másképp is kell elkerülnünk őket.

Hibajelenség: Nem a témán helyezkedik el a fókusz.

     
Fókusz nem a témán                                                                             Fókusz a témán       

Megoldás: Használjunk autófókuszt, mely során az aktív fókuszpontot helyezzük az élesre állítandó témára. Természetesen manuális fókusszal is élesíthetünk, de ehhez nagyobb tapasztalatra, több időre és éleslátásra van szükség. A manuális fókusz állítására szolgáló gyűrű az objektíveken helyezkedik el.

Hibajelenség: A fénykép készítése közben bemozdítjuk a gépet a kezünkben, így a teljes kép elmosódik.

     
Bemozdult kép (helytelen)                                                               Bemozdulás mentes kép (helyes)

Megoldás: Vagy tartsuk stabilabban a gépet expozíció közben (ilyenkor segíthet, ha nem is veszünk levegőt vagy kitámasztjuk a könyökünket), vagy állítsunk be rövidebb záridőt a fényképezőgépen vagy kapcsoljuk be a képstabilizátort az objektíven vagy a gépvázon (ha van ilyen lehetőségünk).

Hibajelenség: Maga a téma mozog miközben fotózunk.

     
A téma mozog a hosszú záridő miatt                                                    A téma mozdulatlan a rövid záridő miatt

Megoldás: Ilyenkor szintén érdemes rövidebb záridőt beállítani a fényképezőgépen (pl. sport fotóknál vagy szaladgáló gyerekek esetén), vagy ha van rá lehetőség, állítsuk le a fényképünkön lévő fotótéma mozgását.

    7. Zajos képek (magas ISO)

Egy kép akkor lesz zajos (akkor lesz magas az ISO, ami a szenzor fényre való érzékenységére utal), ha kevés fényben, rövid záridővel vagy szűk rekesszel fotózunk. A zaj a fotónkon lévő szemcsézettséget jelenti, amit leginkább akkor látunk, ha belenagyítunk a fotóinkba. Ettől függetlenül minden esetben törekednünk kell arra, hogy kerüljük el.                                     

     
      Magas ISO, rövid záridő (helytelen)                           Alacsony ISO, hosszabb záridő (helyes)   

Megoldás: Az objektíven használjunk tágabb rekesznyílást, hogy több fényt engedjünk a szenzorra.

Megoldás: Az expozíciót hosszabb záridővel végezzük el, hogy több fényt kapjon a szenzor és ne kelljen az érzékenységet emelni. Elképzelhető, hogy emiatt bemozdulhatunk, de ezt stabil kéztartással, képstabilizátoros objektívvel vagy állvánnyal tudjuk orvosolni.

Megoldás: Ha van rá lehetőségünk, világítsuk meg a témát vagy használjunk vakut. Az is segíthet, ha a fotót egy másik napszakban készítjük el, amikor a témát több fény éri.


8. Túlexponált képek

Egy fotó akkor lesz túlexponált, ha túl sok fényt kap a szenzor az expozíció időtartama alatt, emiatt a kép világosabb lesz a kelleténél, sőt, néhány világos része akár ki is éghet.

     
Túlexponált                                                                   Helyesen exponált

Megoldás: Állítsunk be rövidebb záridőt.

Megoldás: Használjunk szűkebb rekeszt az objektíven.

Megoldás:  Csökkentsük le az ISO értékét.

Megoldás: Állítsuk negatív értékre az expozíció korrekció értékét.

Az első három megoldási javaslat esetén a másik két expozíciós paramétert változatlanul kell hagynunk, nehogy elállítsa a fényképezőgép, és így a módosításunk jelentőségét veszti.
 

9. Alulexponált képek

Egy fotó akkor lesz alulexponált, ha túl kevés fényt kap a szenzor az expozíció időtartama alatt, emiatt a kép sötétebb lesz a kelleténél, és némely sötét rész annyira be is bukhat, hogy nem fedezhetünk fel benne semmilyen részletet.

     
Alulexponált                                                                  Helyesen exponált

Megoldás: Állítsunk be hosszabb záridőt (de ilyenkor figyeljünk a bemozdulás mentességre).

Megoldás: Használjunk tágabb rekeszt az objektíven.

Megoldás: Növeljük az ISO értékét (vegyük azonban figyelembe, hogy ez a kép zajosodásával jár).

Megoldás: Állítsuk pozitív értékre az expozíció korrekció értékét.

Mind a három megoldási javaslat esetén a másik két expozíciós paramétert változatlanul kell hagynunk, nehogy elállítsa a fényképezőgép, és így a módosításunk jelentőségét veszti.

Megjegyzés: Mind a túl-, mind az alulexponált képek esetén érdemes ellenőriznünk a gép expozíció korrekcióját, mert ha ezt korábban elállítottuk (pl. +1 értékre), akkor mindaddig világosabb képeket készít a gép, míg ezt az értéket vissza nem állítjuk a nullára. További megoldás lehet, ha a fényképezőgép fénymérési módját állítjuk kiértékelőre (Canon esetén) vagy mátrixra (Nikon esetén) és így a gép törekszik olyan expozíciót végrehajtani, ahol nem égnek ki a részletek, de semmi sem fog bebukni feketére. A spot fénymérési módszerrel erre a hibajelenségre sokkal nagyobb esély van, mert ilyenkor a fényképezőgép csak arra törekszik, hogy a kép közepén lévő témát exponálja helyesen.
 

10. Zavaró elemek a háttérben kültéri portrék esetén

Az egyik leggyakoribb fotótémánk maguk az emberek. Gyakran készítünk kültéri fotókat, viszont a modellünk mögötti háttérben lévő zavaró elemek (akár más emberek) elvehetik a figyelmet a fő témánkról.

Megoldás: Fotózzuk a modellünket messzebbről és zoomoljunk rá. Így a képkivágás szűkebb lesz, és a háttérben lévő, oda nem illő elemektől meg tudunk szabadulni.

     
Közelről fotózva nagy látószöggel,                                Messzebbről fotózva szűkebb látószöggel,
van zavaró háttér                                                           eltűnik a zavaró háttér

Megoldás: Ha a fönti eset nem oldotta meg a problémát, akkor lépjünk egyet oldalra, és tartsuk a fényképezőgépet a modellünkön, ő pedig forduljon továbbra is az objektívvel szembe. Ezzel a gyors megoldással tulajdonképpen kicseréltük a hátteret a modellünk mögött (legalábbis teleobjektíves fotózás esetén), így a zavaró hátteret kiiktathatjuk.

     
                       Zavaró elem a háttérben                         Egy lépés jobbra és eltűnik a zavaró elem a háttérből  

Megoldás: Ha az előző két megoldás sem segített, mert túl zsúfolt a háttér, akkor válasszuk ki a legtágabb rekesznyílást az objektíven, hiszen így tudjuk a leginkább elmosni a hátteret. Minden objektív rendelkezik egy maximális rekesznyílással, ami rá is van írva (pl: f/2,8 vagy f/5,6), ezt más néven úgy hívjuk, hogy fényerő. A tág rekesznyílású, nagy fényerejű objektívekkel (pl. f/1,4) tudjuk leginkább elmosni a hátteret az élesre állított modellünk mögött.

     
      Szűk rekesz, így éles háttér                                          Tág rekesz, így elmosódik a háttér

Megoldás: Ha nincs lehetőségünk tág rekesznyílású objektívvel fotózni, akkor törekedjünk arra, hogy a háttér minél messzebb legyen a modellünktől és a modell minél közelebb legyen hozzánk és lehetőleg nagy fókusztávolságot használjunk a fényképezésnél. Ez a három dolog hozzájárul ahhoz, hogy a háttér elmosása (életlenítése) erőteljesebb legyen.

     
Messzebb van a modell, így kisebb háttérelmosás             Közelebb jön a modell, így erősebb háttérelmosás

 

Köszönjük, hogy elolvastad!
Reméljük hasznosak voltak számodra ezek a fotózási tippek.
Amennyiben valamire nem kaptál választ és további kérdéseid lennének, írj bátran nekünk az info@220foto.hu e-mail címünkre!

 

© 2021 - 220volt Magyarország Kft. • info • +36 20/376-22-76
Tudtad?
Nem akarsz levágást a képeidből, rendeld meg képeidet fit módban. további infók "itt"